SZTE TTC Zrt.
HPC–AI 2026

HPC–AI 2026: Szegeden találkozott a tudomány, a szuperszámítástechnika és az üzleti innováció

Az egyetemi kutatásoktól az ipari mesterséges intelligencián és az egészségügyi alkalmazásokon át a kiberbiztonságig számos területen mutatta be a technológia gyakorlati lehetőségeit a 2026. október 22-én megrendezett szegedi HPC–AI 2026 konferencia. Az SZTE TTC Zrt. rendezvénye a kutatók, technológiai vállalatok, innovátorok és üzleti döntéshozók közötti együttműködések fontosságára irányította a figyelmet.

Egyetemi tudás, vállalati innováció, közös jövő

A közelgő 3 napos ünnep ellenére közel 120 fő érkezett a meghirdetett szakmai rendezvényre, amelyet Ujhegyi András, az SZTE TTC Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg.

A megnyitón a Szegedi Tudományegyetem vezetése részéről – köztük Prof. Dr. Kónya Zoltán az SZTE Tudományos és innovációs rektorhelyettese és Prof. Dr. Csóka Ildikó az SZTE Stratégiai főigazgató – az egyetemi kutatási infrastruktúra, a tudományos kiválóság és a gazdasági hasznosítás kapcsolatát emelték ki. A konferencia egyik meghatározó üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika valódi értékét a gyakorlati alkalmazások és az együttműködések teremtik meg.
A HPC–AI 2026 konferencia megnyitójának egyik kiemelt eseménye az egyetemi hálózati labor további bővítésének ünnepélyes bemutatása volt. A fejlesztés keretében a már rendelkezésre álló Hewlett Packard Enterprise Aruba-technológiáját új, Juniper mesterséges intelligenciával támogatott hálózati eszközök egészítik ki.

Végvári Ferenc, a Hewlett Packard Enterprise Commercial and Channel Sales menedzsere két meghatározó technológiai irányt emelet ki:
  • Networking for AI: a nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek gyors és hatékony összekapcsolása, az adatátviteli szűk keresztmetszetek megszüntetése.
  • AI for Networking: mesterséges intelligencia alkalmazása a hálózatüzemeltetés automatizálásában, hogy a szakemberek a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak.
Tóth Gábor, a PC Trade Systems ügyvezető igazgatója az egyetem, a technológiai vállalatok és az üzleti szereplők együttműködésének jelentőségét hangsúlyozta. A szuperszámítógépes infrastruktúra és az AI-technológiák valódi értéke abban rejlik, hogy új kutatási lehetőségeket, üzleti megoldásokat és szakmai partnerségeket teremtenek.

A szuperszámítógépektől az üzleti alkalmazásokig

Az előadások sorát az egyetemi mesterségesintelligencia-fejlesztések és a szuperszámítógépes infrastruktúra gyakorlati felhasználásának bemutatása folytatta. Prof. Dr. Ferenc Rudolf, az SZTE Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Kompetencia Központ Vezetője megosztotta tapasztalatait, hogy miként támogatják a korszerű számítási kapacitások a kutatást, az algoritmusfejlesztést és az új technológiai megoldások létrehozását.

A vállalati innováció lehetőségeit bemutató előadást követően Ujhegyi András az SZTE TTC Zrt. vezérigazgatója, az egyetem és a gazdasági szereplők közötti tudástranszfer jelentőségére világított rá, azaz hogyan válhatnak az egyetemi kompetenciákból piacképes, üzleti értéket teremtő megoldások
Horváth Erzsébet, a Komondor szuperszámítógéphez kapcsolódó HPC-szolgáltatások szakértője az innovátorok számára elérhető nagy teljesítményű számítástechnikai lehetőségeket ismertette. Előadása rámutatott arra, hogy a HPC-technológia nem kizárólag a tudományos kutatásban, hanem az ipari fejlesztésekben és a vállalati innovációban is meghatározó szerepet tölthet be.

A szegedi szuperszámítógép és a Komondor összehasonlítása egyúttal azt is megmutatta, hogy a különböző számítási infrastruktúrák nem feltétlenül versenytársak: eltérő technológiai specializációjuk révén egymást kiegészítve szolgálhatják a hazai innovációs ökoszisztémát.

Kerekasztal-beszélgetések: együttműködés és technológiai szuverenitás

A szuperszámítógépek és a mesterséges intelligencia vállalati felhasználásáról szóló első kerekasztal-beszélgetésen Mohos Bálint az SZTE IKIKK Mesterséges Intelligencia Műszerközpont szakmai vezetője , Frisch Tamás, a Hewlett Packard Enterprise Data Services vezetője, valamint Hetényi Márk, az R34DY ügyvezetője osztotta meg tapasztalatait, Ujhegyi András SZTE TTC vezérigazgatójával és az érdeklődőkkel.
A legfontosabb tanulság:
az AI sikere nem a technológiai ígéreteken, hanem a mérhető üzleti eredményeken múlik.
Megfelelő adatminőség, integráció, biztonság és fenntartható költségek nélkül a legígéretesebb AI-fejlesztés is könnyen kísérlet marad. A szuperszámítógépes infrastruktúra és az egyetem–vállalat együttműködés pedig valódi versenyelőnyt teremthet a hazai gazdaság számára. A jövő kérdése nem az, hogy használunk-e AI-t, hanem az, hogy képesek vagyunk-e valódi értéket teremteni vele.
A következő, helyi együttműködéseket középpontba állító kerekasztalon Gödri Bulcsu SZTE TTC üzletfejlesztési vezetője beszélgetett, Prof. Dr. Ferencz Rudolf, az SZTE Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Kompetencia Központ Vezetőjével, Végvári Ferenc, a Hewlett Packard Enterprise Commercial and Channel Sales menedzserével és Tóth Gáborral, a PC Trade Systems ügyvezetőjével.

A „Mesterséges intelligencia alapú lokális együttműködések” című kerekasztal-beszélgetés rávilágított arra, hogy a sikeres AI-projektekhez nem elegendő a technológiai lelkesedés. Egyetemi tudásra, technológiai partnerekre, szakértői együttműködésre, mérhető eredményekre, megtérülésre és valós üzleti igényekre van szükség.

Az SZTE TTC köreműködésével, a regionális vállalkozások és a nemzetközi technológiai szereplők együttműködése kiváló lehetőséget teremt arra, hogy az innovációból kézzelfogható versenyelőny szülessen. Az AI nem cél, hanem eszköz. A valódi innováció ott kezdődik, ahol a technológia üzleti értéket teremt.

A sikeres AI-bevezetés alapjai és az intelligens vállalati megoldások

A délutáni szakmai programban a Kermann IT Solutions előadása arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia eredményes bevezetése nem a technológiával, hanem a szervezeti folyamatok és az üzleti igények felmérésével kezdődik. A megfelelő adatvagyon, a munkatársak felkészítése és a mérhető megtérülés elengedhetetlen feltétele a sikeres fejlesztéseknek.
A SWICON részéről Lázár Viktor az AI Megoldások Területvezetője, a szoftverfejlesztés átalakulását és a vállalati tudáskezelés új lehetőségeit mutatta be, különös tekintettel arra, hogyan változtatja meg az AI a fejlesztői munkafolyamatokat és a vállalati működést.

Robotika, egészségügy és telekommunikáció

A SatiNav Robotics Kft. részéről Czimber Márk a környezetfüggetlen robotnavigáció és az intelligens flottavezérlés technológiai lehetőségeit ismertette. A bemutató érzékletesen szemléltette, miként válhatnak az autonóm robotok a logisztika és az ipari automatizáció mindennapi szereplőivé.

Az egészségügyi innovációk területén a DeepHealth képviseletében, Sahar Al Kamand (Gleamer) a mesterséges intelligencia radiológiai alkalmazásait mutatta be. Az előadás az orvosi képalkotás, a diagnosztikai munkafolyamatok és a digitális egészségügyi rendszerek fejlődésére irányította a figyelmet.

A Magyar Telekom részéről Bartók Tamás előadása a vállalati AI-stratégia kialakításának tapasztalatait és az intelligens ügyfélszolgálati megoldások fejlődését ismertette. A bemutató rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia a nagyvállalati működés hatékonyságának és az ügyfélélmény fejlesztésének is meghatározó eszközévé válik.

A Future Meditech képviseletében Vaskó Lili a virtuális valóságon alapuló egészségügyi szimulációkat és a fáradtságmonitorozás lehetőségeit ismertette. Az előadás az innovatív digitális technológiák betegbiztonsági, képzési és egészségügyi alkalmazási lehetőségeit helyezte előtérbe.

A CO3 és a SafeScribe ügyvezetője, Gál Tamás előadása az adatbiztonság kérdését vizsgálta, különös tekintettel a felhőalapú és a helyben működtetett mesterségesintelligencia-rendszerek közötti különbségekre. A vállalati adatok védelme és a digitális szuverenitás a konferencia egyik visszatérő témája volt.

Országos HPC-infrastruktúra, emberközpontú AI és kiberbiztonság

Kiss Zoltán, a DKF Kft. képviseletében a Komondor szuperszámítógép infrastruktúráját, országos kutatási és ipari szerepét, valamint a LEVENTE EuroHPC fejlesztés jövőbeli lehetőségeit ismertette. Előadása hangsúlyozta, hogy a versenyképes számítási kapacitás stratégiai jelentőségű a hazai kutatás-fejlesztés és az európai technológiai együttműködés szempontjából.
Szilágyi Dániel, Third Mind alapítója, az emberi igények mesterséges intelligenciával támogatott feltárásáról beszélt, bemutatva, hogyan segíthetik az intelligens rendszerek az emberközpontú fejlesztéseket.
A szakmai program utolsó előadásában Vas Gergely és Németh Gyula, a BlueWave AI képviseletében, az AI-alapú kibervédelem és a támadásészlelés kérdéseit állították középpontba. A „live hack” gyakorlati bemutató a digitális fenyegetések felismerésének és a tudatos információbiztonságnak a jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Innovációs díjátadóval zárult a konferencia

A rendezvény zárásaként a résztvevők szavazatai alapján elismerték a konferencia leginnovatívabb kiállítói megoldását. A díjátadón Ujhegyi András (SZTE TTC) mellett Végvári Ferenc (Hewlett Packard Enterprise), valamint Tóth Gábor (PC Trade Systems) is közreműködött.

A díj az egészségügyi mesterséges intelligencia gyakorlati jelentőségét is jól példázta és a közönségszavazás alapján a DeepHealth radiológiai AI-megoldása részesült elismerésben. A díjat DeepHealth képviseletében, Sahar Al Kamand (Gleamer) vette át.
A HPC–AI 2026 konferencia egyértelmű üzenettel zárult: a szuperszámítástechnika és a mesterséges intelligencia jövőjét nem önmagában a technológiai teljesítmény, hanem a tudomány, az ipar és az innovatív vállalkozások együttműködése határozza meg. A Szegedi Tudományegyetem és az SZTE TTC Zrt. célja, hogy ezeknek az együttműködéseknek a jövőben is aktív szereplője és ösztönzője legyen.
Kategória:
Megosztás: